A hős Turpin

A Hounslow pusztaságon lovagoltam éppen
Mikor egy ügyvédet láttam lovagolni előttem.
„Kedves uram”, mondtam, „nem fél Ön Turpin-től,
Attól a szélhámos lókötőtől?”
Oh, kiváló, hős Turpin, oh, kiváló Turpin, oh.

Mondom az ügyvédnek, hogy milyen ravasz voltam:
„A pénzemet a csizmámba dugtam.”
Válaszol az ügyvéd Turpinnek: „Az aranyam senki meg nem találja,
Mert az be van varrva köpenyem gallérjába.”
Oh, kiváló, hős Turpin, oh, kiváló Turpin, oh.

Amint a lőporgyár mellett lovagoltak volna,
Turpin ráparancsolt az ügyvédre, hogy álljon meg egy szóra.
Mondván neki: „Le kell vágnom a gallérját sajna,
Mert kancámnak nyeregtakaró az álma.”
Oh, kiváló, hős Turpin, oh, kiváló Turpin, oh.

Ettől az ügyvédre rájött az ideglelés,
Gondolván, hogy ez volt ám a rászedés.
És Turpin elrabolta a vagyonát, tudván,
Ügyvédünk többért fog hazudni ezután.
Oh, kiváló, hős Turpin, oh, kiváló Turpin, oh.

Próbálkozott ő arcátlanul fiatalnál és öregnél,
Rendesen megverekedett velük a pénzükért.
Nem volt ember akitől félt volna,
De most, lám! elárulták, elérte a sorsa.
Oh, szegény, hős Turpin, oh, szegény Turpin, oh.

Elkapták Turpint, megkínozták, tömlöcbe dugták,
Végül egy harci kakasért felakasztották.
Amikor meghalt száz fontot hagyott a hóhérra,
Ha lehet, minél könnyebb legyen a halála.
Oh, szegény, hős Turpin, oh, szegény Turpin, oh.